"Két élet. Két szerelem. Egy választás.
Ő ihlette meg elsőként, ő indította meg és értette meg igazán. Ő lesz-e az utolsó is?
Lucy az életét megváltoztató döntés előtt áll. De mielőtt megtehetné, elölről kell elmesélnie a történetét, a közös történetüket.
Lucy és Gabe 2001. szeptember 11-én ismerkednek meg New York-ban, ahol végzősök a Columbia Egyetemen. Az a nap mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. Együtt döntik el, hogy azt szeretnék, ha az életük jelentene valamit, igazán számítana. Amikor egy évvel később megint találkoznak, mintha a sors akarná, hogy talán egymásban találják meg az élet értelmét. De aztán Gabe fotós-újságíró lesz a Közép-Keleten, Lucyt pedig New York-hoz köti a munkája. A következő tizenhárom évben közös útjuk álmokon, vágyakon, féltékenykedéseken, megcsalásokon vezet el végül a szerelemig. A sors sodorta-e egymáshoz őket? És az ő döntésük tartja-e távol őket egymástól? Hiába választják el kontinensek őket, mindig van helyük egymás szívében.
Jill Santopolo egyedülálló első regénye egy szerelmi történet, ami Lucy és Gabe életét követi nyomon. Az ikertornyok tragédiája megváltoztatja és árnyékba borítja az életüket. Hogy tudják összeegyeztetni a szenvedélyt és a biztonságot, az álmokat és a valóságot? Gyönyörű romantikus regény az első szerelem elpusztíthatatlan erejéről."
Fáj a szívem. Jill Santopolo darabokra törte. Annyira köszönöm Veronikának az ajánlást és a kiadónak, hogy lehetőséget adott az elolvasására.
A fény, amit elvesztettünk egy csodálatos, romantikus könyv, amely egy rendkívüli szerelmet mutat be. Lucy és Gabe kapcsolata nem épp felhőtlen, de annál emberibb és elbűvölőbb. A regény maga meg egyszerűen különleges a saját stílusával, amiben íródott. Ugyanis az egész szinte egy könyvbe öntött történetmesélés, amiben a férfi főszereplőt, Gabe-et E/2-ben szólítja meg, neki írja az elejétől a végéig. Kivéve az utolsó fejezetet. Bevallom, nem olvastam még hasonló írásmódban írt regényt, pedig annyira közvetlen volt ettől, minta én lennék Gabe, ezáltal a történet része. Ez eleinte tényleg különös volt, de hamar megszoktam, és onnantól csoda volt az egész.
A szívemhez szólt. Megérintette a lelkem.
Teljességgel imádtam.
Egy szerelmi történet, ami széttöri az olvasóját.
Az írónő stílusa emellett a különleges szemléltetésmód mellett is teljesen egyedi volt. Lendületes, aranyos, hatalmas szókincsű és rettentően szerethető. Megragadott már az első oldalnál, mind a történet, mind a lehengerlő írásmód.
Az egyik leggyönyörűbb romantikus történet, amit valaha olvastam.
"Te vagy a fényem. Mindig is az voltál."
Bemutatja Lucy és Gabe kapcsolatának minden mozzanatát, a szépeket és a fájdalmasakat egyaránt. A szívem pedig azért tört darabokra, amit ez a könyv elénk tár. Egy szerelmet, ami bár nem tudott teljesen kiteljesedni, nem bírták egymást elfelejteni. Mindig volt egy emlék, amiről a másik jutott az eszükbe. Olyan emberi, mégis szívszorító. Az első nagy szerelem, az örökké ott él majd az emberben, nem tudja kirekeszteni onnan, még akkor sem, ha már családot alapított. Bár Lucy szerette a férjét, szerette a gyerekeit, szerette az életét, mégis szüntelenül Gabe-re gondolt.
Nagyon szerettem olvasni, egyszerűen a kezemhez tapadt, és nem bírtam mást csinálni. A végére akartam járni a történetnek. Lucy és Gabe kapcsolatának. És azt kell mondani, hogy szem nem marad szárazon. Az írónő összetöri az olvasó szívét és könnytengert indít el.
Szívszorító, de közben gyönyörű és csodálatos.
NAGYON AJÁNLOM.
Karakterek:
Mint említettem, az írónő különleges szemszögben írta a könyvet, ugyanis Lucy E/1-es elmesélése mellett Gabe az, akinek ez a történet szól, így őt E/2-ben szólítja meg. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a szereplőket nem igen ismerjük meg, hiszen ők már ismerik egymást, nem szorulnak különösebb bemutatásra, vagy leírásra. Ez lehetne a könyvnek egy gyenge pontja, mégis a karaktereket különböző gesztusok és cselekedetek alapján jól ki lehet ismerni. Ezért is egyszerűen zseniális az írónő. Nem írja le őket, de mi tudunk következtetni rájuk. Bevallom, Lucy szimpatikusabb volt Gabe-nél számomra. Női főszereplőnk hihetetlenül kedves és lágyszívű, na meg persze szerelmes. Eltökélt, követi az álmait, és nem adja fel őket senkiért. Gabe szintén mindent megad, hogy végül beteljesüljön, amire egész életében vágyott. Ebbe a tervbe viszont nem tudta magával vinni Lucyt. Feladta a szerelmet. Elhagyta őt, viszont nem hagyta, hogy tovább tudjon rendesen lépni. De egy nagyon emberi karakter, ahogy Lucy, is.
Borító:
Nekem hihetetlenül tetszik. Annyira átadja a könyv hangulatát, egyszerűen csodálatos. Öröm kézbe venni. A három szín, ami dominál, a fehér, az arany és a kék teljesen passzolnak egymáshoz. Imádom.
Összességében:
Szem nem marad szárazon a könyv olvasása közben. Lucy és Gabe története annyira megindító, egyszerűen csodálatos. Az írónő stílusa zseniális és különleges.
Letehetetlen volt.
Azoknak ajánlanám leginkább, akik egy szívfájdító romantikus történetre vágynak, messze a saját világuktól, a saját életüktől legszívesebben egy elbűvölő könyvbe menekülnének. Ahogy azt én is tettem.
Oldalszám: 336
Oldalszám: 336
Kiadó: XXI. század
Kedvenc karakter: Lucy
Kedvenc idézetek:
"Vannak pillanatok, amelyek megváltoztatják életünk röppályáját."
*
"Van valami a halálban, amitől az emberek élni akarnak."
*
"– Szeretlek, Lucy, ahogy a hidrogén szereti az oxigént. Egy totál más szeretettel. Elemi elementárissal."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése