2018. július 22.

Leisa Rayven - Hitvány Rómeó

HANGULAT                                MOLY                                        2018

"Amikor Cassie és Ethan a színművészetin találkoznak, a levegő is felforr körülöttük. Cassie igazi jó kislány, nehezen találja a helyét a folyton bulizó művészdiákok közt. Ethan ezzel szemben vérbeli rosszfiú, vad, tüzes, félelmetes és mégis érzékeny. Akár a Rómeó és Júlia amiben címszerepet kapnak Cassie és Ethan szerelme is mintha a csillagokban lett volna megírva amíg Ethan össze nem törte Cassie szívét, mindörökre eljátszva a bizalmát. 
Valami rejtélyes okból, olyan rád nézni, mint megtalálni valami értékeset, amiről nem is tudtam, hogy elvesztettem. 
Évek múlva a szívtipró visszatér, hogy ismét felforgassa a lány életét érintésről érintésre. Fokozatosan újraélik titkos diákszerelmük minden felemelő és pusztító pillanatát, mígnem rájönnek, hogy a csillagokban írt szerelemnek nem kell tragédiával végződnie. "

„Szerelmes vagyok Leisa Rayven történeteibe.” Colleen Hoover, a Reménytelen és a Szívcsapás sorozatok írónője.

Ha már az egyik kedvenc külföldi szerzőm is ajánlja, mindenképp adnom kellett egy esélyt a sorozatnak, főleg hogy az év elején jelent meg a magyar fordítás hazánkban. A Rómeó és Júlia az egyik kedvenc szerelmi történetem, csodálatos mégis szívszaggató, kíváncsi voltam, milyen kötődés alakul ki a két alkotás között.
Az írónő rögtön beledob bennünket a mélyvízbe, in medias resszel indít, a szereplők hat évvel a múltbéli cselekményszál után találkoznak ismét, amikor is érződik, hogy van valami a háttérben, amelyet még számunkra homály fed. Évekkel később újra találkozniuk kell, a sors ismét nekik ajándékozza egy darab két főszerepét, de viszont a közös munka nem fog menni anélkül, hogy felemlegessék a múltat. Így ugrunk sokszor vissza az időben, láthatjuk Cassie szemével a megismerkedésük pillanatát, majd később a fontos jeleneteket, és a naplóbejegyzéseiből is mélyebb betekintést kapunk a korábbi kapcsolatukba. A három szál; a múlt, a jelen és a főszereplő lány írásai. Felvetődhet a kérdés: Nem nehéz az olvasónak ennyi különféle idősíkban mégis egybelátni a történetet? Egyáltalán nem, azonban egy jó eszköz az írónő kezében, hogy felkeltse az érdeklődést, emiatt az olvasó képtelen legyen akár egy pillanatra is letenni.

"– Néha az emberek nem csak azért húznak fel falakat maguk körül, hogy kívül tartsanak másokat, hanem hogy lássák, ki törődik velük annyira, hogy ledöntse azokat." 

Cassie és Ethan között már a felvételin kialakul egy érzelmi és szakmai kapcsolat, úgy egymásra hangolódtak, mint kevesen a jelentkezők közül. Ez segíti őket előre a céljuk elérésében, hogy a Grove egyetem tanulói lehessenek. Ott a sikeres vizsga után a diákoknak elő kell adniuk a Rómeó és Júliát, a szerelmespárt pedig nem más játssza, mint Ethan és Cassie. Azonban ennél nehezebb feladatot nem is kaphattak volna. Bár szerintük barátság, ami kettejük között idő alatt kialakult, de még a vak is látja, hogy ennél többről van szó. A kialakult helyzet már ismerős lehet a romantikus regények kedvelőinek, hiszen a fiú eltolja a lányt, hogy ezzel megvédje önmagától, mivel saját magát túl defektesnek titulálja egy komoly kapcsolathoz, azonban ezt Cassie nem hagyja annyiban, nem mond le Holtról.
Az írónő stílusa levett a lábamról, elkápráztatott. Egyszerűen alig bírtam letenni a könyvet. Tökéletesen bemutatta a két szálon lévő karakterváltozásokat, szinte rá sem lehet ismerni a szereplőkre hat év elteltével, annyira mások lettek, de a javukra formálta őket az írónő. Felnőttesebbé váltak, azonban az érzelmeik azonban mit sem változtak.
Egy nagyon jól megfogalmazott, összeszedett regény a Hitvány Rómeó, a vége azonban egy hatalmas cliffhanger, ami után az olvasónak szüksége van a folytatásra. Nekem is. Remélem, mihamarabb olvashatom is, mert egyszerűen Starcrossed-függő lettem.

Karakterek:
Említettem már, hogy a különböző idősíkokon haladva már látszanak a jellemfejlődések, mégpedig olyannyira, hogy szinte a főszereplőkre sem lehet ismerni. Ethan a defektes srác, akinek egy múltbeli sérelme kiül a mindennapjaira, nem hiszi, hogy megérdemelné a boldogságot, ráadásul a szülői ház sem támogatja kellőképpen abban, hogy színész lehessen. Kész seggfej volt, valljuk be őszintén. De szándékosan. Általában senkit sem kedvelt meg, ha mégis, akkor valahogyan elmarta maga mellől.

"Fejezd be, hogy mindenkinek a kedvében akarsz járni, és csak mondd azt, amit gondolsz."

Azonban Cassie nem engedett ennek ilyen könnyen. Néhol nem tudtam egyetérteni a lánnyal, azonban tetszett, hogy van értékrendje és tartása, de szűzként mégsem konzervatív. Viszont ez az értékrendje néha feledésbe merült, amikor meg akar felelni az embereknek. Mindenkivel jóba akar lenni, azt akarja, hogy szeressék, ezt a megfelelési kényszert pedig ő is otthonról hozza. Ilyen nagy, vagy még nagyobb károkat tud az okozni, ha az édesapa nem figyel kellőképpen a lányára. Azonban hat évvel később ezek mind megváltoznak... Legalábbis majdnem.

Borító:
Nehéz eldöntenem, hogy tetszik-e a hazai borító. Tény, hogy könyvhűre sikeredett, nem mutat sokat, de mégis eleget, azonban az eredeti külseje engem mégis jobban vonz. Pontosabban abból is a régebbi az, amely teljesen levett a lábamról. Tudhatjátok, hogy odavagyok a szimbolikus borítókért, na az is ilyen. A színek összhangban vannak, a bézs és a vörös csodaszép kombináció.

Összességében:
Már a kezdetektől fogva magával ragadott, behúzott a kis világába, és nem akart elengedni. A kötet során megkedveltem a szereplőket, átéltem az életüket, amely inkább érzelmi töltettel rendelkezett, mint fordulatos cselekménnyel. Az írónő stílusa laza, könnyed és humoros, tökéletes kikapcsolódást nyújtott a regényével.
Így hát azoknak ajánlanám leginkább, akik egy tökéletes nyári olvasmányt keresnek lazításképp, mert annak mindenképp a legjobb választás.

Ha az ajánló felkeltette az érdeklődésed, a regény a BOOK24 online webáruház oldalán 16% kedvezménnyel rendelhető meg, és akár már másnap a kezedbe veheted!

Oldalszám: 500
Kiadó: Libri

Kedvenc karakter: Ethan Holt, Cassandra Taylor
Kedvenc idézetek: 

"– Én már feladtam, hogy meg próbáljam érteni a férfiakat. – Zoe a csokis állványt vizsgálja. – Furcsák, egytől egyig. 
Ámen, testvérem.
*

"– Akkor mostantól ez így lesz? Beszambázol az életébe, és rögtön ráveszed olyanokra, amiért nekem csokival kell könyörögni? Holt lustán pislog egyet. 
 – Mit mondhatnék, haver? Nekem nem kell hozzá csoki, én ilyen édes vagyok magamtól is."

*

"Nem ez lenne az élet értelme? Hogy megtaláld azt az embert a világon, aki tökéletesen illik hozzád?"


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése