"Olaszország, 1943.
Tombol a második világháború, az ország nagy részét megszállták a németek, a zsidó lakosságot deportálás és megsemmisítés fenyegeti.
Évekkel ezelőtt Eva Rosselli és Angelo Bianco szinte testvérekként nevelkedtek, majd egymásba szerettek, ám a körülmények és a vallásuk elválasztotta őket egymástól.
Hosszú idő után találkoznak újra: a zsidó származású Eva a Gestapo elől menekül, s nincs kihez fordulnia. Angelo felszentelt pap, s úgy dönt, befogadja a lányt a kolostorba. Eva rádöbben, hogy a katolikus egyház rajta kívül még sokaknak nyújt menedéket.
A világ lángokban áll, az emberek nélkülöznek, és a két fiatalra is sorozatos megpróbáltatások várnak. Gyötrelmes választások elé kerülnek, mígnem a sors és a szerencse közbeszól, és életük legnehezebb döntését kell meghozniuk."
Úgy tűnik, Amy Harmon specialitása azokba az időkbe helyezni a történeteit, amiket a világtörténelem mélypontjainak is nevezhetnénk. Az Arctalan szerelem cselekménye a 2001-es terrortámadás idejére tehető, a Homokból és hamuból, a második kötetem az írónőtől, pedig a második világháború ideje alatt játszódik. Mindezeket korszerűen ábrázolja, az olvasásaikkor a kellemes időtöltést vegyíthettem a hasznossal, és az volt az érzésem, mint kiskoromban: játszva tanultam. Az életről, a vallásról, a szerelemről, a történelemről.
A regény bemutatja, hogy egy fiatal zsidó lány miképpen válik egyik napról a másikra a társadalom, a rendszer ellenségévé önhibáján kívül. Eva sorsán keresztül Amy Harmon szembesít bennünket a kor elvárásaival és cselekedeteivel, amikor a város, ahol egész életedben éltél egyszer csak egy törvénynek megfelelve úgy tesz, mintha nem is emberei lény lennél. Megfosztanak a jogaidtól, az állampolgárságodtól és bujdosni kényszerülsz. Emellett Eva a szerelemben sem lehet sikeres, egyrészt a törvény miatt, másrészt a papi eskü miatt, amelyet Angelo az Úr színe előtt tett. A férfi egész életen át szerette a lányt, együtt nőttek fel, de az elvárások miatt inkább elnyomta az érzelmeit, és felöltötte a reverendát. Azonban eldöntötte, hogy mindig gondoskodni fog Eváról, és ennek ellenkezőjére egy törvény sem kényszerítheti.
"Van annak jelentősége, hogyan imádkozunk, ha az odaadásunk őszinte, ha Isten iránt érzett szeretetünk ahhoz vezet, higy szeressünk, szolgáljunk, megbocsássunk, és jobbá váljunk?
Azt hiszem, van. Sajnos van. Mert engem meg is ölhetnek az imáim miatt."
A regény által megismerhettem a II. világháborút egy olyan oldalról, amelyet a történelem órán nem mesélnek el. Eva és Angelo rögös ösvénye és élete személyessé valamint elevenné tette számomra a szörnyűségeket, amik ezt a kort jellemezték. Egy kiragadott pár élettörténete a sok hasonló hányattatásokat elszenvedő szerelmesek sokaságából. Hiszen nem egy példát láthattunk magában a regényben is.
A prológus rögtön úgy indul, hogy letehetetlen legyen számunkra akár egy percre is letenni a könyvet. Ezután kezdődik el igazából a történet, visszanyúl a kezdetekhez, retrospektív elbeszélésmódban bemutatja a két fiatal gyermekkorát, hogyan is került Angelo Amerikából Olaszországba a Rosselli családhoz, és miként is válnak ketten elválaszthatatlanokká. Aztán kirobban a második világháború és a német-szövetséges Olaszország is kitaszítja a zsidó származásúakat.
Eva és Angelo szívhez szóló története, néhol fájdalmas, máshol katartikus élményt nyújt az olvasójának, aki ezáltal megismerheti a háború éveinek borzalmait jobban és személyesebben, mint eddig bármikor.
Karakterek:
A regényben szereplő összes karakter különböző sorsokat mutat be. Felix, Camillo, Eva, Angelo és sokan mások, egyes mellékszereplők, akiknek a története sokszor fájdalmas, de olykor reményt nyújtó volt. Ez a kor, amikor az értékrendek felcserélődnek, a besúgó kapja a jutalmat és a segítségnyújtó ember pedig a társadalom elitje számára erkölcstelenné válik. És ebben a kifordult világban próbál az ártatlan, ám bátor Eva és az önzetlen Angelo helyt állni minden veszedelemmel szembenézve. Könnyű megszeretni őket és szívünkön viselni a sorsukat.
"– Ha tehetném átvenném tőled… magamra venném… Átvállalnám a fájdalmadat, és viselném helyetted. – Boldogan tűrné a bánatot, ha ez azt jelentené, hogy Evának nem kell."
Borító:
Csodálatos alkotás lett a végeredmény, én a domináló sötétzöld színhez a katonaság jelentését társítottam, ami úgyszintén uralja a történetet. Az előtérben szereplő pár akár a felnőtt Eva és Angelo is lehet, a háttérben látható Firenze városa pedig megadja a könyv helyszínét. Minden látható rajta, aminek kell. Öröm a polcomon látni!
Összességében:
A Homokból és hamuból egy szívszorító történet a II. világháború idejéből. Egy szerelmespár, akik útjában nemcsak a reverenda, hanem a törvény és a korra jellemző eszmék is állnak. Amy Harmon korhű és számunkra is tanulságos képet alkotott a 20. század közepéről, olyan oldalról világította meg az eseményt, mint más eddig nem. A mindezt elszenvedő emberek szemszögéből.
Az egész történetet hatalmas kutatómunka előzte meg, a regényben valóságos, létező személyek is megjelentek, akik valóban elkövették a könyvben leírtakat. Fantasztikus élmény volt, de közben tragikus és fájdalmas is tudva azt, hogy ezek nem írói eszme szüleményei. Évtizedek és egy valóság választott el a történettől, mégis katartikus volt és megrázó. Mestermunka és újabb kedvenc regényem született.
Ajánlom mindenkinek, akik nyitottak és érdeklődőek egy olyan történetre, ami felkavar és elgondolkodtat.
Oldalszám: 520
Kiadó: Libri
Kedvenc karakter: Angelo Bianco · Eva Rosselli
Kedvenc idézeteim:
"Egy dolog megölni valakit, és egészen más dolog megalázni, lealacsonyítani, úgy hántani le róla a méltóságát, mintha a húsától fosztanák meg. Aki megteszi az elsőt, az gyilkos. Aki pedig megteszi a másodikat, az szörnyeteg."
"– Van a félelemnél szörnyűbb dolog is – jegyezte meg elkomolyodva a nő. Hirtelen támadt szomorúsága váratlanul érte Evát.
– És mi az? – kérdezte halkan.
– Sokkal rosszabb, ha az ember beletörődik. Ha fél, akkor legalább tudja, hogy még mindig élni akar."
"Ha egy csecsemőt elutasít az anyja, a gyermek sokszor akkor is meghal, ha egyébként az alapvető szükségleteiről gondoskodnak. Egy elutasított gyerek egész életében másoknak próbál meg örömet szerezni, sosem magának. Egy visszautasított nő gyakran megcsalja a párját, csak hogy kívánatosabbnak érezze magát. Egy visszautasított férfi csak ritkán tesz újra kísérletet, nem számít, mennyire magányosnak érzi magát. Az elutasított emberek bebeszélik maguknak, hogy az egészre rászolgáltak – ha másért nem, hát azért, hogy értelmet találjanak egy értelmetlen világban."
A regény bemutatja, hogy egy fiatal zsidó lány miképpen válik egyik napról a másikra a társadalom, a rendszer ellenségévé önhibáján kívül. Eva sorsán keresztül Amy Harmon szembesít bennünket a kor elvárásaival és cselekedeteivel, amikor a város, ahol egész életedben éltél egyszer csak egy törvénynek megfelelve úgy tesz, mintha nem is emberei lény lennél. Megfosztanak a jogaidtól, az állampolgárságodtól és bujdosni kényszerülsz. Emellett Eva a szerelemben sem lehet sikeres, egyrészt a törvény miatt, másrészt a papi eskü miatt, amelyet Angelo az Úr színe előtt tett. A férfi egész életen át szerette a lányt, együtt nőttek fel, de az elvárások miatt inkább elnyomta az érzelmeit, és felöltötte a reverendát. Azonban eldöntötte, hogy mindig gondoskodni fog Eváról, és ennek ellenkezőjére egy törvény sem kényszerítheti.
"Van annak jelentősége, hogyan imádkozunk, ha az odaadásunk őszinte, ha Isten iránt érzett szeretetünk ahhoz vezet, higy szeressünk, szolgáljunk, megbocsássunk, és jobbá váljunk?
Azt hiszem, van. Sajnos van. Mert engem meg is ölhetnek az imáim miatt."
A regény által megismerhettem a II. világháborút egy olyan oldalról, amelyet a történelem órán nem mesélnek el. Eva és Angelo rögös ösvénye és élete személyessé valamint elevenné tette számomra a szörnyűségeket, amik ezt a kort jellemezték. Egy kiragadott pár élettörténete a sok hasonló hányattatásokat elszenvedő szerelmesek sokaságából. Hiszen nem egy példát láthattunk magában a regényben is.
A prológus rögtön úgy indul, hogy letehetetlen legyen számunkra akár egy percre is letenni a könyvet. Ezután kezdődik el igazából a történet, visszanyúl a kezdetekhez, retrospektív elbeszélésmódban bemutatja a két fiatal gyermekkorát, hogyan is került Angelo Amerikából Olaszországba a Rosselli családhoz, és miként is válnak ketten elválaszthatatlanokká. Aztán kirobban a második világháború és a német-szövetséges Olaszország is kitaszítja a zsidó származásúakat.
Eva és Angelo szívhez szóló története, néhol fájdalmas, máshol katartikus élményt nyújt az olvasójának, aki ezáltal megismerheti a háború éveinek borzalmait jobban és személyesebben, mint eddig bármikor.
Karakterek:
A regényben szereplő összes karakter különböző sorsokat mutat be. Felix, Camillo, Eva, Angelo és sokan mások, egyes mellékszereplők, akiknek a története sokszor fájdalmas, de olykor reményt nyújtó volt. Ez a kor, amikor az értékrendek felcserélődnek, a besúgó kapja a jutalmat és a segítségnyújtó ember pedig a társadalom elitje számára erkölcstelenné válik. És ebben a kifordult világban próbál az ártatlan, ám bátor Eva és az önzetlen Angelo helyt állni minden veszedelemmel szembenézve. Könnyű megszeretni őket és szívünkön viselni a sorsukat.
"– Ha tehetném átvenném tőled… magamra venném… Átvállalnám a fájdalmadat, és viselném helyetted. – Boldogan tűrné a bánatot, ha ez azt jelentené, hogy Evának nem kell."
Borító:
Csodálatos alkotás lett a végeredmény, én a domináló sötétzöld színhez a katonaság jelentését társítottam, ami úgyszintén uralja a történetet. Az előtérben szereplő pár akár a felnőtt Eva és Angelo is lehet, a háttérben látható Firenze városa pedig megadja a könyv helyszínét. Minden látható rajta, aminek kell. Öröm a polcomon látni!
Összességében:
A Homokból és hamuból egy szívszorító történet a II. világháború idejéből. Egy szerelmespár, akik útjában nemcsak a reverenda, hanem a törvény és a korra jellemző eszmék is állnak. Amy Harmon korhű és számunkra is tanulságos képet alkotott a 20. század közepéről, olyan oldalról világította meg az eseményt, mint más eddig nem. A mindezt elszenvedő emberek szemszögéből.
Az egész történetet hatalmas kutatómunka előzte meg, a regényben valóságos, létező személyek is megjelentek, akik valóban elkövették a könyvben leírtakat. Fantasztikus élmény volt, de közben tragikus és fájdalmas is tudva azt, hogy ezek nem írói eszme szüleményei. Évtizedek és egy valóság választott el a történettől, mégis katartikus volt és megrázó. Mestermunka és újabb kedvenc regényem született.
Ajánlom mindenkinek, akik nyitottak és érdeklődőek egy olyan történetre, ami felkavar és elgondolkodtat.
Oldalszám: 520
Kiadó: Libri
Kedvenc karakter: Angelo Bianco · Eva Rosselli
Kedvenc idézeteim:
"Vannak napok, amikor a hit túlságosan fájdalmas."
*
*
– És mi az? – kérdezte halkan.
– Sokkal rosszabb, ha az ember beletörődik. Ha fél, akkor legalább tudja, hogy még mindig élni akar."
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése