Sienna Cole - Elmejáték

HANGULAT                                MOLY                                        2019

„Élni ​vagy túlélni”

"Tim Ellis látszólag ugyanolyan, mint minden tizenhét éves iskolás srác: szereti a zenét, rajong a videójátékokért, és próbálja megtalálni önmagát. Egy nap azonban állig felfegyverkezve érkezik az iskolába, és brutálisan kivégzi négy osztálytársát. A kiérkező rendőrség kereszttüzében őt is életveszélyes lövés éri, minek következtében kómába esik. 

Mike Marshall nyomozó magabiztosan lát neki az egyszerűnek látszó ügynek, azonban hamar fény derül rá, hogy a gyilkosság gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak a vártnál. Ráadásul felbukkan egy koronatanú is, aki a tragédia okozta sokk miatt kihallgathatatlan. Marshall nyomozó szokatlan módszerhez folyamodik: egy, az iskolai lövöldözések lélektanában jártas pszichiáter, dr. Miranda Crane segítségét kéri. 

Vajon kik a felelősök abban, hogy a merénylet megtörténhetett? Ártatlanok-e az áldozatok? Van-e remény a gyilkos számára? Mike Marshall és dr. Miranda Crane óriási nyomás alatt dolgozva versenyt fut az idővel, és miközben lépésről lépésre felfejtik a szálakat, olyan megrázó titkokra bukkannak, melyekre még ők sem számítottak. 

Sienna Cole, a lehengerlően izgalmas Lefelé a folyón című regény szerzőjének új lélektani thrillerében az emberi elme félelmetes játékaiban merülhetünk el."

Hatalmas megtiszteltetésként ért, hogy én lehettem az egyik szerencsés, aki még a megjelenés előtt kezébe vehette Sienna Cole írónő legújabb regényét, ami abszolút tabukat szólaltat meg, a középpontjában pedig a bullying, avagy embertársaink szándékos bántalmazása áll. 

A végére összetörte a lelkemet, darabokról darabokra szedem jelenleg össze. Teljesen a padlóra küldött. Egy hihetetlen alkotás, egy mestermunka került a kezembe. 

A regény rögtön in medias resszel indít, és leírja, ahogyan Tim Ellis halálvággyal és egy gépfegyverrel beállít a középiskolájába, ahol könyörtelenül golyót repít az épület hátuljában bandázó nagymenő diákok testébe, menekülés közben megöl egy rendőrt is, végül nem jut túl az iskola kerítésén, és kómába kerül. 

Elég erőteljes felütést tudhat magáénak a könyv, hiszen egy ilyen kezdéssel nemcsak a figyelmünket, de a kíváncsiságunkat is megragadja. Tudni akarjuk, mi áll a lövöldözés hátterében. 

Azonban aznap nem az összes tagja volt a konténereknél az iskolai hierarchia csúcsának. Eric Hadley betegségre panaszkodva otthon maradt. És mekkora szerencséje volt. Vajon mindez véletlen egybeesés volna?

Mike Marshall, a megbízott nyomozó az előléptetéséért küzd, ahhoz viszont fel kell göngyölítenie a Washington High-ban történt ügyet. Az egyetlen, aki segíthetne az elindulásban a trauma következtében nem beszél. A fiatal Ericet beutalják a nyomozó által felkért specialistához, Miranda Crane-hez, aki az ügy mögött rejtőző lelket, elmét vizsgálja. A pszichológusnő munkájától válik a regény nem csupán krimivé, hanem megjelenik benne a lélektaniság eleme is, ami különlegessé varázsolja az egész történetet. Hamar arra kerül a sor, hogy már nemcsak Miranda és Mike akarja megtudni, mi áll a lövöldözés árnyékában, hanem mi, olvasók is várjuk a nagy fordulatot.

Ugrálunk a jelen idősíkja és a múlt különböző állomásai között. Az olvasó megismeri Timet úgy, mint eddig senki más az életében. A különc jellemét, a családi hátterét, a ránehezedő apai nyomást, a szeretethiányt, a magányt, amit minden nap átél, és az iskolai zaklatásokat, amelyek egyre csak fokozódnak és válnak brutálisabbá, elviselhetetlenebbé.

"De nem jött senki. Senki, aki bármit is észrevett volna titkos kálváriájából."

Különösen szerettem a regényben, hogy a központi gondolat köré társultak nem kevésbé fontos témák is. Megtalálhatjuk benne a mai, elektronikus világ egyik generációs problémáját, a videójátékok, főleg az erőszakosabbak hatását a tinédzserek életére. Mikor a fiatalok már nem tudják, hol a határ a kreált világ és a valóság között. Az ottani kommunikációs formákat és mechanizmust átvéve alkalmazhatják a saját életükben is, és romboló hatást érve el a másikéban. Bemutatja az elrontott szülő-gyerek kapcsolatot, amikor a felnőtt nem látja a fától az erdőt, a saját elvárásaitól a gyereke vágyait és jólétét. Ugyanúgy egy karrierébe beletemetkező nő sorsát, akit a nyomozás hatására megrohamoznak a régi emlékek és fájdalmak.

Ugyanakkor a sok különféle téma megpendítése nem terelte el figyelmet a fő mondanivalóról, a lényegről. A bántalmazásról, legyen az fizikai vagy lelki. Bár hazánkban nem elterjedt a hasonló, rémhírek terjengenek a világban nem egy Tim Ellishez hasonló esetről. Ez a könyv ráébresztheti az embert, ő mégis melyik oldalhoz tartozik. Elgondolkodtatja, és tükröt állít elé. 

És mindezek mellett nem unatkozhatunk a regényt olvasva, hiszen tele van olyan fordulatokkal, amire nem vártunk, és nem is gondoltunk volna! Nincs mese, teljesen levett a lábamról! 

Azt hiszem, megtaláltam a magyar Jodi Picoultot! Nála, az egyik kedvenc írónőmnél érzek ilyen lélektaniságot és váratlan eseményeket minden alkalommal. Erről beszélek, amikor a hazai írókat dicsérem! Láthatóan nem alaptalanul...

Hatalmas kedvencem lett, az év egyik legjobbja, pedig még csak májust írunk!

Karakterek:

Tim Ellist múltja alapján ismerhettük meg alaposan. Különcként mindenhol, még a családi fészekben is kirekesztettnek érzi magát. Amit az osztálytársai művelnek vele, az leírhatatlan. Ő meg csak tűr és tűr, míg végül bomba módjára robban, és puskát fog a diáktársaira. Miután végigolvastuk a sok szenvedést, amin végig kellett mennie, nem tudjuk eldönteni, végül melyikük is az igazi áldozat. A négy fiú, akik életükkel fizettek meggondolatlan cselekedeteikért, vagy Tim, a megalázott, aki bosszút állt minden szenvedéséért.

"Egy kissé bogaras, magának való, a reáltantárgyakban és a zenében kiemelkedő, egyébiránt átlagos teljesítményű tinédzsernek tűnhetett, de a valódi arcát senki nem látta; senki sem ismerhette."

Dylan és brancsa nem volt elég érett ahhoz, hogy felfogják tetteik következményét. Az Elmejáték bemutatja, hogy egy iskolai szívatás mekkora kárt tud okozni, és hány ember, akár ártatlan ember, életébe is kerülhet. A szavak sokszor jobban fájnak, és mélyebb sebeket tudnak okozni, mint egy éles penge. A szavaknak súlya van, rémisztően nagy súlya.

Borító:

Eszméletlen színösszeállítás és munka. Nem kérdés, hogy első pillanatban azonnal beleszerettem. Csodálatos. A regényről pedig rengeteg minden elmond, csak figyeljünk a részletekre!

"Szomorú, hogy le lehet úgy élni tizenhat évet, hogy senki nem látja és ismeri valójában az embert."

Összességében:

 A regény létrejöttét nem kis kutatómunka előzhette meg. Minden profi módjára a helyén volt, és zseniálisan lett összerakva. Elgondolkodtatott, szíven ütött, és magához láncolt a legjobb értelemben.
Nehéz témát dolgoz fel a regény, de ezt úgy, hogy nemcsak az olvasó elméjével játszik, hanem a szívével is. Rendkívüli történet, ami biztosan levesz a lábadról!
Sienna Cole rettentően tehetséges írónő korlátlan fantáziával és páratlan stílussal. Korábban megmutatta, hogy képes rózsaszín romantikus regényeket is írni, de a lélektani tartalmú krimik világában is teljesen otthonosan mozog! Kíváncsian várom még, milyen történetek lapulnak még ebben a briliáns elmében!
Ajánlom mindazoknak, akik egy izgalmakkal teli, lélegzetelállító történetre vágynak, amely megpengeti a szívünk húrjait is. Darabokra tör, de ennek ellenére, vagy épp ezért minden betűjét imádod.

Oldalszám: 432
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: dr. Miranda Crane
Kedvenc idézeteim: 

"Vajon lehetséges, hogy egy nap ő is boldog lehet? Egyáltalán mi az a boldogság?

[…]

– Szerintem az a boldogság, ha elfogadnak olyannak, amilyen vagy – felelte végül."

*

"A halál közelsége azonban mindent egy csapásra megváltoztathat."

*

"Könnyei fátylán át a két távolodó alakot nézte, és elemi erővel szakadt rá a magány."