Kimberley Freeman - Csillagok az óceán felett

HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Két ​zabolátlan természetű nő és az ár, amit ezért fizetniük kell Kimberley Freeman, az Örökzöld-zuhatag és az Álom-öböl népszerű írónőjének nagy hatású regénye a szerelemről, az anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon.

1874-ben a vadóc és akaratos Agnes Resolute végleg elhagyja az észak-angliai lelencházat, ahol felnőtt. Távozása előtt tudja meg: édesanyja apró emléktárgyat, egy egyszarvú képét ábrázoló gombot hagyott hátra neki. Agnes abban a tudatban élt, hogy az anyja nem tudta eltartani, és ezért került lelencházba, csakhogy felismeri a gombot: a fenséges és gyönyörű Genevieve Breckby, egy helybeli nemesi család lányának kabátkájáról való. Agnes ugyan csak egyszer látta őt, de soha nem tudta elfelejteni. Kideríti, hogy Genevieve Londonban van. Agnes követi, és London nyomornegyedében tengődik, amíg megtudja, hogy Genevieve továbbutazott Párizsba. Agnes követi édesanyját, de egyre több mindenben kell csalódnia, mire végül Melbourne-ben rátalál Genevieve-re. De képes-e a nő olyan anya lenni, amilyennek Agnes szeretné?

Nagyhatású történet két megfékezhetetlen szellemű nőről, szerelemről és anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon." 

Ez volt az első könyvem az írónőtől, de az biztos, hogy nem az utolsó. Minden egyes mondata a regénynek arra ösztönzött, hogy gondoljam át, és értékeljem a saját életemet. Megtalálta a szívemhez vezető utat, semmi kétségem efelől. 

Kimberley Freeman stílusa olyan, mintha Jodi Picoult és Budai Lotti keveréke lenne. Megvan a tabukat és nehéz témákat nem kímélő alaptörténet, amelyet a szerző történelmi háttérbe emelt bele. Gyönyörűen bánik a szavakkal, a keze alatt az írás igazi művészetté válik, ez pedig megérinti az olvasó szívét. 

A Csillagok az óceán felett című kötetben egy elhagyatott, árvaházban felnőtt fiatal lány sorsát követhetjük végig, aki több száz oldalon keresztül a családi gyökereit, az édesanyját keresi. Egyetlen nyoma ehhez egy egyszarvút ábrázoló gomb, amely minden bizonnyal Genevieve Breckbyhez tartozott egykoron. Agnesnek nincs kétsége afelől, hogy a szülőanyja nem lehet más, mint a nemes úrinő, ezért 19 évesen elhagyja a lelencházat, hogy egyedül utazzon Angliába, és végre tartozzon valahová. Egy családhoz. E az út mindenki számára nehézkes lenne, még azon akadályok nélkül is, amilyeneket Agnesnek le kell győznie, ám a lány nem adja fel könnyen, kiáll minden próbát, míg végül Angliába nem ér. De Genevieve Breckbyt nem találja ott. Kilétét nem fedheti fel a ház úrnője, Marianna Breckby előtt, de a szolgálatába áll, hogy megtudja, merre keresse tovább az asszony húgát, az ő édesanyját. Akaratlanul is kötelék alakul ki közöttük, van bennünk valami közös, a szelídségükön és a gyengédségükön kívül is, ami Mariannát arra ösztökéli, hogy megbízzon Agnesben. De mindeközben nem szabad elfelednie, hogy bár megtalálta a szeretetet, amire egész életében vágyott, a végső céltól, édesanyja megtalálásától még távol áll. Genevieve ugyanis továbbutazott a francia vidékre. Agnesnek muszáj továbbállnia, nyomról nyomra halad előre, eközben új emberekkel ismerkedik meg, akik Genevieve különböző arculatait mutatják be neki. Vajon milyen az igazi Genevieve Breckby? Olyan édesanya, akit Agnes elképzelt magának? Bármerre jár, Agnes fejében mindig megfordul az örök kérdés: Vajon ő akarja, hogy a lánya rátaláljon? 

"A férfiak tévesen tartják gyöngének a nőket. Bennünk felkorbácsolt óceánok ereje lakozik."

Agnes cselekményszála mellett azonban olvashatunk egy idős hölgyről és az ő lányáról, valamint egy levélről, ami egy elvesztett kislánynak van címezve. Ez utóbbi kétségtelenül Agnesnek szól. Ebben a levélben egy gyönyörű, de tiltott szerelem jelenik meg egy úrihölgy és egy ácsmester között. Bemutatja a kor szellemiségét, amikor a pénz hatalma nagyobb volt az érzelmeknél, és a házasságba nem csak a két félnek, hanem a két családnak volt beleszólása. Empátiával telve olvassuk ennek minden sorát, összeszorul a szívünk, hogy talán a szerelem nem győzedelmeskedhet mindenek felett. De mintha a levelet író Genevieve és az emberek által bemutatott nő két külön ember lenne. Ő az a személy az egész történetben, akiről mindenki beszél, ám ő maga csak a regény legvégén jelenik meg. A késleltetés nagyon fontos eleme évszázadok óta az irodalomnak, hiszen a retardációval a szerző kiemeli a szereplőt a többi közül, kiemelt szerepet szán neki. Ilyen Genevieve Breckby a Csillagok az óceán felettben. Az őt belengő titokzatosság egyre kíváncsibbá tesz bennünket: Vajon mi az igazság? Miért hagyta el a tulajdon lányát? 

Fájdalmakkal, életigazságokkal teli regény titkokról, az elhagyatottság érzéséről és a reményről, ami örökké ott szunnyad a lelkünkben, bármi is érjen bennünket. 

Borító:

Bevallom, eleinte a regény külseje fogott meg és késztetett arra, hogy igenis olvassam el a benne rejlő kincset. A borító alja gyönyörű virágmintában pompázik, a tetején megjelenik a csillagos égbolt, ami alatt egy női alak áll. Ő lehet akár Agnes, akár a levél főhőse, mindenesetre nem rugaszkodik el a történelmi közegtől, amelyen a regény játszódik. Műalkotás lett, akár a tartalma. 

Összességében:

Egy megható történet a családról, a megpróbáltatásokról és az elhagyatottság érzéséről. Mi késztet arra egy anyát, hogy megváljon saját gyermekétől? Milyen emberré válik ő, amikor felnő? Mindezen kérdésekre választ találunk a regényben Agnes Resolute sorsán keresztül. 

Azoknak ajánlom, akik kíváncsiak egy megindító, szívhez szóló történetre, amely különböző tájakra kalauzol el bennünket, elgondolkodtat, és a segítségével jobb emberré válhatunk mi is. 

Oldalszám: 448
Kiadó: Athenaeum

Kedvenc karakter: -
Kedvenc idézetem: 

"Tudom, mennyire fáj, de azt is tudom, hogy csak akkor ütnek mély sebet, ha hagyod." 

 *

"Nem is olyan vészes átkelni a hatalmas, szürke óceánon, ha az út során a csillagok ragyognak felettünk."