Joss Stirling - Crystal

 HANGULAT                                MOLY                                        2013 

"Crystal Brook a család fekete bárányának számított; senki sem vette észre, hogy neki is savant képességei vannak. Eddig… Mikor nővérével, Diamonddal Denverbe utaznak, egy véletlen folytán megismerkednek a nagyon dögös és lehengerlő Benedict testvérekkel. Diamond egy pillanat alatt fülig szerelmes lesz, és hamarosan jegygyűrű csillog az ujján. Crystalt azonban nemcsak, hogy nem hatja meg a fiúk sármja, de úgy érzi, Xav Benedictnél idegesítőbb fickóval nem találkozott még az életben. Diamond esküvőjét Olaszországban, Velencében tartják; itt gyűlik össze a két család. Közös ellenségük végre elérkezettnek látja az időt a támadásra. Crystalnek és Xavnek össze kell fognia, ha meg akarják védeni szeretteiket és megfejteni egy rég elfeledett titkot."

Ezúttal Joss Stirling sorozata teljesen beszippantott és a Phoenix után nem bírtam tovább várni, rögtön kezdtem is neki a Crystalnak, ami ismételten elvarázsolt, levett a lábamról és minőségi kikapcsolást nyújtott egy olyan univerzumban, ahol mindenkinek megvan az igaz párja. A lélektársa. 

Az írónő ezúttal Olaszországba kalauzolt el bennünket, méghozzá Velence gyönyörű városába. Itt él Crystal és a nővére, Diamond, aki egy szerencsés baleset következtében megtalálja a lélektársát Trace Benedict személyében. A nagy családban Crystal a fekete bárány. Ő legalábbis így gondolja. Sokszor érzi magát magányosnak, számkivetettnek, megbélyegzettnek, utóbbinak főként a magassága miatt. De még a savantok között sem mozog otthonosan, mivel míg mások a tüzet irányítják vagy gyógyítanak, addig ő az elveszett tárgyakat képes pontosan lokalizálni. Mondjuk az unokahúga elveszett kabátját. Ráadásul gondolatokkal sem tud kommunikálni, mert mindig rosszul lesz tőle, így meghagyja az élményt a többi savantnak. Mégis mindemiatt úgy érzi, hogy nem illik a sorba, különbözik a többiektől.

A nagy felhajtás közepette, amit Diamond és Trace esküvője jelent, Crystal megismerkedik Xav Benedicttel, aki merész, szabadszájú és igazi flörtgép. Crytal pedig ki nem állhatja őt. Velencébe visszatérve a lány egy kosztümkészítő műhelyben helyezkedik el, és legnagyobb meglepetésére egy forgatás helyszínére vezénylik őt ki - Xavvel együtt. Egy színpadi csók azonban mindent megváltoztat: Mennyi volt az esélye, hogy két családból ketten is egymás lélektársai? 

"– Nagyon aranyos lány vagy – már amikor éppen nem idegesítesz halálra az őrültségeiddel.

– Te meg egy idegesítő fiú vagy – már amikor éppen nem veszel le a lábamról a kedvességeddel.

– Akkor elég jól összeillünk, nem?"

Ám az izgalmak csak ezután kezdődnek. Az ellenség lecsap, és ott bénítja meg a Benedicteket, ahol nekik a legjobban fáj. A lélektársaiknál. Crystal immár a saját családjáért küzd, és bármennyire is mogorva, magának való lány volt az elején, a végére egy igazán belevaló, merész karakterré fejlődik. Meg kell látnia, hogy nem rossz dolog az, ha az ember kilóg a sorból, más, mint a többiek. Ezt Crystal sokáig csupán olyan tehernek látta, amitől nem tud megszabadulni, de Xav és a Benedictek segítségével a történet során ráeszmél, hogy az, hogy nem passzol a társadalom normái közé, az nem azt jelenti, hogy nem ér semmit, hanem azt, hogy különleges. A regény alatt a lánynak önmagával is meg kell küzdenie, a saját maga gátjaival, hogy a végén valódi kristályként ragyoghasson, és ne elrejtse a csillogását, hanem megmutassa a világnak. 

A másik főszereplő Xavier  Benedict, aki ahogyan az apja fogalmaz - több őszhajszálat okozott a szüleinek, mint a többi hat fiú együttvéve. Mindig belekeveredik valamibe, nincs olyan veszélyes feladat, amit ő ne csinálna meg önként, és persze olyan a stílusa és a szövege, hogy az rögtön meglágyítja a női szíveket. A két főszereplő, mint a tűz és a víz, annyira különböznek egymástól, mégis a sors úgy hozta, hogy ők váltak egymás másik felévé. 

Joss Stirling ebben a kötetben is teljesen elkápráztatott, nem volt egy pillanatig sem megállás, állandóan történt valamit, érkezett egy újabb fordulat, egy újabb szála a regénynek, ám ezektől vált igazán színessé és rendkívüli élménnyé a regény olvasása. Ez a történet egyszerre aranyos, szívet megolvasztóan romantikus, de közben akciódús és filmbeillően szemléletes. Talán a kedvenc részem lett a három kötetből. Külön tetszett, hogy feltűntek - sőt szerves részét alkották a történetnek - a korábbi lélektárs-párok: Zed és Sky, Yves és Phoenix. Sajnálom, hogy a többi három kötet középpontjában már nem egy-egy Benedict-fiú áll, de ezek után még így is kíváncsi vagyok rá, mit tartogat az írónő a második trilógiában. 

Borító:
Tökéletesen beleillik a sorba, ám ezennel a fehér a domináló szín, ezen láthatóak a kristályt formát kiadó nonfiguratív indák. Ezzel is rámutatva a címre: Crystal. 

Összességében:
Joss Stirling ebben a kötetben is teljesen elkápráztatott. A Lélektársak sorozat igazán közel került a szívemhez - imádom az alapkoncepcióját, a fantasy-világot, melybe általa csöppenhetünk, a főszereplőit, és hogy képes arra, amit egy jó könyvtől megkövetelek: hogy halkítsa le a világ zajait, szippantson be és kikapcsolódást nyújtson. Ez a Crystalnál teljesen így volt. 
Izgalmas volt, aranyos és elbűvölő. Egy olyan történet, visszaadja az igaz szerelembe vetett hitet.

Azoknak ajánlom, akik szeretik a fantasy történeteket, az aranyos, romantikus olvasmányokat és egy olyan regényre vágynak, ami kiszakít a hétköznapok forgatagából, valamint teljesen levesz a lábadról. 

Oldalszám: 282
Kiadó: Manó könyvek

Kedvenc karakter: Xav Benedict
Kedvenc idézeteim:

"– (…) Ha választanom kéne a hét törpéből egyet, biztos, hogy Morgót osztanám rád.
– És te ki lennél? Kuka?
– Hogy kitaláltad. Ő a példaképem."

*

"– (…) Sosem akartam akcióhős lenni, és épp csak annyira gyúrtam ki magamat, hogy a kávésbögrét fel tudjam emelni."