K. A. Tucker - Az egyszerű vadon

HANGULAT                                MOLY                                        2021

"A ​sors ismétli önmagát?  

Calla Fletcher kétéves volt, amikor az édesanyja vele együtt elmenekült az alaszkai vadon és az elszigetelt vidéki életmód kihívásai elől, és elhagyta Calla apját, Wren Fletchert. Calla sosem nézett vissza, és huszonhat évesen a mozgalmas torontói életen kívül nem ismer mást. Amikor azonban az apja felveszi vele a kapcsolatot, és tudatja, hogy súlyos beteg, a lány tudja, hogy ideje megtennie a hosszú utat a határmenti elhagyatott kisvárosba, ahol született.  Calla szembenéz a mászkáló vadakkal, a különös nappali órákkal, az elképesztő bolti árakkal, és időnként még – szent ég! – a kinti pottyantós vécével is, cserébe, hogy megismerhesse az apját: a férfit, akivel a rengeteg hibája ellenére is újra törődni kezd.  Ám miközben nagy küzdelmek árán igyekszik hozzászokni a sarkközeli éghajlathoz és az otthonitól teljesen eltérő életritmushoz, Jonah – egy csendes, cinikus és büszke alaszkai pilóta, aki Calla apjának repülős vállalatát, a Vadont működteti – alig várja az elkényeztetett városi lány bukását. Meggyőződése ugyanis, hogy Calla túlságosan kényes ahhoz, hogy megbirkózzon a vadonnal. 
Jonahnak feltehetőleg igaza van, de Calla eltökéli, hogy bebizonyítja a tévedését. Aztán váratlanul azon kapja magát, hogy elmélyül a kapcsolata a robosztus pilótával. Ahogy a férfi rejtett megvetése egyre halványul, barátság veszi át a helyét – vagy talán valami mélyebb is? De Calla nem azért jött Alaszkába, hogy maradjon, Jonah pedig sosem fogja otthagyni a helyet, ami az élete. Ostobaság lenne mindkettejük részéről románcba kezdeni, és ugyanarra az útra lépni, amivel Calla szülei is megpróbálkoztak – és kudarcot vallottak – évekkel korábban. 
Egy egyszerű igazság, amiről kiderül, hogy nem is olyan egyszerű." 

K. A. Tucker nevével már találkoztam a Tíz apró lélegzet sorozat kapcsán. A történet rögtön elrabolta a szívemet, és kíváncsian vártam, mit tartogat Az egyszerű vadon az olvasóinak. 

Calla egy igazi nagyvárosi lány. Ezt valószínűleg az anyjától örökölhette, akinek szüksége van a folytonos nyüzsgésre és pörgésre a mindennapokhoz, ezért is ült huszonnégy évvel korábban repülőre, hogy egy csecsemővel a karján maga mögött hagyja Alaszka változatlan térségét. Ám egy telefonhívás felforgatja Calla életét - az apja beteg, és talán elérkezett az utolsó esély arra, hogy igazán megismerhesse. A lánynak pont jókor jön a változás lehetősége, mivel a munkahelye megszűnt, a párkapcsolata pedig romokban, így csupán egy parányi félelem állhat az útjába: Vajon milyen lesz annyi év után újra látni az apját? 

A megpróbáltatások ugyanakkor még a találkozás előtt elkezdődnek. Calláért egy jeti kinézetű alaszkai pilóta, Jonah megy ki a közeli városba, hogy onnan továbbrepítse az édesapjához. Azonnal érezhető a kettejük közötti feszültség. Jonah még az érkezése előtt leírta magában a lányt, és kiemelt szórakozásának tekinti, hogy megkeserítse az ő látszólag felszínes életét. Biztos abban, hogy Calla a hét letelte előtt inkább hazautazik, minthogy még egy percet eltöltsön Alaszkában. És talán így is lenne, ha a lányt olyan fából faragták volna, mint amilyennek Jonah szemében elsőre tűnik. Ám a kifinomult ízlés mögött egy igazán strapabíró és karakán személyiség lapul, aki kiállja a próbákat, és talán az út végén rájön, merre is húzza valójában a szíve.

"– Ne feledd… Nem tudod irányítani őt, de tudod irányítani, hogyan viselkedsz vele."

Az egyszerű vadon egy igazi kikapcsolódást nyújtó, aranyos, ugyanakkor mondanivalóval teljes történet. Calla és Jonah eleinte ellenséges, később szenvedélyes kapcsolatán túlmutatva bemutat egy ki nem teljesedő, örök szerelmet Susan és Wren között és egy haraggal, majd elfogadással teli apa-lánya viszonyt. Tucker profi szinten lavírozik az érzelmek hullámain, és nagyszerűen szemlélteti a mély változásokat. A könyv egyik nagy kérdése, hogy vajon a sors ismétli-e önmagát. Végig párhuzamba állítható Calla szüleinek a kapcsolata a saját érzelmeivel Jonah iránt, és csak reménykedni tudunk mi, olvasók, hogy ennek nem lesz olyan keserű vége, mint az előző generációénak. Callának meg kell tanulnia megbocsátani az apja - ha egyik oldalról nézzük - gyávaságát, vagy - ha másikról - önkiteljesedését, és a jelenre összpontosítani. Ugyanakkor érthető is a lány fájdalma, hogy mindaz, amit lát, amit az apja felépített, azt nélküle tette. 

Mégis szerintem Az egyszerű vadon legfőbb mondanivalója, hogy el kell fogadnunk mások döntéseit. Nem számít, mi bármennyire nem értünk velük együtt. Sokszor az embernek nem tanácsra van szüksége, hanem csupán támogatásra. Ezt az utóbbi időben én is megtapasztaltam. Ezért is adott nekem sokat K. A. Tucker regénye, és mondom azt már januárban, hogy az idei év egyik kedvence lett. 

Egyszerre volt nagyszerű élmény, igazi szórakozás, és valódi, mély léleképítés ez a könyv. Nemcsak érzelmi mélységeket járhatunk be általa, hanem meseszép leírásokkal is találkozunk olyan tájakról, melyek csodát ígérnek. Alaszka bámulatos hely lehet, és ha egyszer nagy kirándulást terveznék a világban, biztosan felkerülne úti célként. 

Borító:
Nemcsak a tartalma, de kívülről is lélegzetelállító munka Az egyszerű vadon. A képen a fehér és a zöld színek dominálnak. Egy erdőt ábrázol a kép, melyet köd takar - de a távolban feltűnik egy repülő, mely a könyv egyik legfőbb motívuma. Előtérben pedig láthatunk egy lányt háttal, aki divatos kalapjában figyeli az elé táruló látványt. Szerintem nagyszerűen összerakták elemenként, milyen is ez a regény.

Összességében:
K. A. Tucker már nemcsak a Tíz apró lélegzettel, de Az egyszerű vadonnal is beírta magát a szívembe. A romantikus töltete mellett megjelennek további fontos, az ember életében mindennaposan jelenlévő érzelmek, mint a harag, félelem, de a megbocsájtás is. Calla hatalmas úton megy végig Alaszka mesés vidékén, formálódik, épül, ahogyan mi, olvasók is a történet olvasása közben. Mindegyik szereplő igazán emberi, tele vannak hibákkal, de megtanulnak átlendülni a gyengeségeiken, hogy a végén a sors ne ismételhesse meg önmagát.

Egyszerű, mégis ámulatba ejtő történet az érzelmi mélységekről és magasságokról, az emberi kapcsolatok törékenységéről és önmagunk megtalálásáról.

Ajánlom mindenkinek Az egyszer vadont, akik kikapcsolódást keresnek, egy regényt egy csodálatos tájról és olyan szereplőkkel, akiket garantáltan a szívedbe zársz.

Oldalszám: 490
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Calla Fletcher
Kedvenc idézeteim:

"Sorra feladtam az életem egy-egy darabját ezért a férfiért, és nem vettem észre, hogy a folyamat során elveszítettem önmagam."

*

"– Jó látni, hogy azért mégis van benned némi tűz.
– Azt hiszem, a legjobbat hozod ki belőlem – dünnyögöm."