Stephanie Garber - Legendary

  HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Egy összetört szív. Egy megfizetendő adósság. Egy vérre menő játék.

Donatella Dragna a Caraval varázslatos világában végleg megszabadult zsarnok apjától, és a nővérét, Scarlettet is megmentette egy baljós házasságtól. Lenne mit ünnepelnie a Dragna-lányoknak – de Tella még nem szabad.Még a játék előtt, végső kétségbeesésében egyezséget kötött egy bűnözővel, és most olyasmivel tartozik neki, amit eddig soha senki nem tudott megszerezni. Ki kell derítenie a Caraval mester, Legend valódi nevét! Erre csak egyetlenegy esélye van: ha megnyeri a Caravalt. Tella tehát második alkalommal is beleveti magát a legendás versengésbe, és ezzel keresztezi egy gyilkos trónörökös útját, belebonyolódik egy elátkozott szerelembe, valamint a titkok kusza hálójába… amivel bajba sodorja Scarlettet is. A Caraval mindig is bátorságot, ravaszságot és áldozatokat követelt. Ám ezúttal még többet kér a játék: ha Tella nem tudja teljesíteni, amit az alkuban ígért, és nem szolgáltatja ki Legend igazi nevét, mindent elveszít – talán még az életét is. De ha nyer, Legend meghal, és a Caraval örökre megsemmisül.

Isten hozott újra a Caravalban… a játék még csak most kezdődik igazán!" 

Napra pontosan két éve olvastam már a Caravalt, és azóta már többször is rá akartam magamat szánni a folytatásra, csak egyszerűen nem úgy jött ki sosem a lépés. Egészen mostanáig. A nagy kihagyás miatt furcsa volt ismét ebbe a világba csöppenni, elő kellett hívnom a megfakult emlékeimet a történetről, de meglepő módon hamar visszarázódtam a Caraval cselekményláncába.

Ám meglepett, hogy ezúttal nem Scarlett, az idősebb Dragna-nővér került a történet középpontjába, hanem Donatella, akit mintha szüntelenül vonzana a baj és a veszély, és a legutóbbi Caravalon is csaknem életét vesztette. A lány életét önkénytelenül is kettészeli az édesanyja iránt érzett csalódása, aki szó nélkül elhagyta a két testvért, ezért édesapjuk számító, önző fogságából egyedül kellett szabadulniuk. Mindenki azt hitte, hogy Paloma meghalt, ezért sosem kereste senki. Tellán kívül, aki bármit megtenne, hogy ismét viszontláthassa az édesanyját. 

Tella leveleket vált egy bizonyos "jó baráttal", aki felajánlja a segítségét az anyja felkutatásában, ennek az ára viszont egy név: mégpedig Legend, a Caraval hopmesterének valódi neve. Így tehát a lánynak nincs más választása, mint ismét részt venni a hamarosan megrendezésre kerülő eseményen, és megnyerni azt, hogy szemtől szembe kerülhessen Legenddel, és leleplezhesse a személyazonosságát. De ki is ez a titokzatos "jó barát"? És vajon kiderül, ki is Legend valójában?

"– Minden jó történetbe kell egy gonosztevő.
– De a legjobb gonoszok azok, akik titokban tetszenek, nem?"

A Caraval világa most teljesen beszippantott, és csupán néhány nap alatt a végére értem a regénynek. Az írónő stílusa nagyon gördülékeny és addiktív, a titkok és a rejtélyek pedig tovább fokozzák az olvasó kíváncsiságát és érdeklődését a történet iránt. Donatella Dragna nekem az első kötetben egyáltalán nem volt szimpatikus - a fiatal lánytestvér, aki gondolkodás nélkül zakatol a bajba, ahonnan nővérének kell kimentenie. Annyira vágyik a szerelemre, hogy rögvest fejest ugrik a veszélybe. Ez a Legendary során sem változott, csupán árnyalta az írónő azzal, hogy a folytatás középpontjába őt helyezte. Scarlett és Julian élik a háttérben a boldog életüket - vagy legalábbis minden annak látszik, hiszen szerelmesek és épségben túlélték a Caraval megpróbáltatásait. Ennek ellenére az idősebb nővér mindig irigyelte húga spontaneitását és vakmerőségét, így ismét vele tart a legújabb Caravalra, ha csak nézőként is. 

 

Tella rájön, hogy mi is volt olyan különleges édesanyja egykori jóspaklijában, és hogy a világ közel sem olyan biztonságos, mint amennyire látszik. Hiszen az egyik Fátum köztük jár: Jacks, a Szívek Hercege. Vajon mit akar a trónörökös Donatellától - és sikerül-e a lánynak végül rájönnie, hogy ő a jó vagy a gonosz ebben a történetben? 

Megannyi titok lepleződik le a Legendaryben, és talán ez a mozgatórugója a történetnek. Az egész regényt az újonnan belépett Jacks viszi a hátán, hiszen emlékeim szerint az első kötet már leleplezte Legend kilétét, vagy olyannyira egyértelmű utalást tett rá, hogy a történet végén nem lepődünk meg azon, ki áll Tella előtt a Caraval végén. Ez az olvasói többlettudás pedig alapjaiban rengeti meg a Legendary falait. Ennek ellenére élveztem a regény olvasását, szerettem a vele töltött időt, de tulajdonképpen a Volt egyszer egy összetört szív az, ami igazán érdekel, amihez nem elengedhetetlen, de nem is hátrány a Caraval trilógia ismerete.

Borító:
A Legendary viszi tovább a Caraval minimalista, ugyanakkor gyönyörű borítóját, csak most a sárga, a piros és a zöld árnyalatai uralják a képet. Középen egy vörös pikk jelenik meg, melyen a cím jól látható kalligráfiával olvasható. Nekem nagyon tetszik, utal rögtön a regényben megjelenő problematikára és kérdésekre.

Összességében:
A Caraval folytatása, a Legendary egy újabb kalandra, egy újabb karneválra invitálja az olvasóit. De most Scarlett helyett Donatella kapja a rivaldafényt! A lány mindenáron rá akar jönni, miért hagyta el az édesanyjuk őket annyi évvel korábban, és ezért bármit képes feláldozni. Vajon tényleg bármit? Még a szerelmét is?

Stephanie Garber szerintem rendkívül jól keveri a szálakat - a Caraval világának atmoszférája igazán különleges, mondhatni addiktív, és a folytonos csavarok erre még inkább ráerősítenek. Vajon mi lesz Tella, Scarlett, Julian és Dante történetének vége?

Oldalszám: 480
Kiadó: Kolibri

Kedvenc karakter: Jacks
Kedvenc idézeteim:

"Az arany bárkin ugyanúgy ragyog, a sötétséget azonban csak nagyon kevesen tudják úgy megcsillogtatni, ahogyan Dante."

*

"És épp ez az, amiért a szerelem annyira veszélyes. A szerelem kertté varázsolja a világot, igéző kertté, ahol könnyű elfelejteni, hogy a rózsaszirmok is tiszavirág életűek, éppoly múlandók, mint az érzések, és végül ugyanúgy elhervadnak és meghalnak, semmi mást nem hagyva maguk után, csak a töviseket."