2018. január 20.

Tillie Cole - A Thousand Boy Kisses

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"One kiss lasts a moment. 
 But a thousand kisses can last a lifetime. 

One boy. 
One girl. 
A bond that is forged in an instant and cherished for a decade. 
A bond that neither time nor distance can break. 
A bond that will last forever. 
Or so they believe. 

When seventeen-year-old Rune Kristiansen returns from his native Norway to the sleepy town of Blossom Grove, Georgia, where he befriended Poppy Litchfield as a child, he has just one thing on his mind. Why did the girl who was one half of his soul, who promised to wait faithfully for his return, cut him off without a word of explanation? Rune’s heart was broken two years ago when Poppy fell silent. When he discovers the truth, he finds that the greatest heartache is yet to come."

Most fejeztem be az utolsó oldalt is, és mindazt amit most érzek, nehéz szavakba önteni. Nagyon nehéz, de megpróbálom. Tillie Cole könyve bár már januárban sorra került, garantáltan az idei év, vagy az évtized legjobbjai közül való
Hogy lehet valami ennyire aranyos és szívszaggató egyben?
Minden szava eljutott a szívemig, a sorokon keresztül átjött az összes érzés, amelyeket Poppyban és Rune-ban rejtőztek. Sokszor öröm, boldogság, szerelem, de másszor kín, fájdalom, rettegés. Összetörte a szívem apró kis darabokra, megszakadt a párosért a szívem, mégis  legcsodálatosabb regény, amit valaha olvastam. 
Poppy és Rune szerelme különleges, egyedi. Egymásnak lettek teremtve. Kiegészítik egymást, jobbá teszik a másikat. Csoda egy kapcsolat, ami köztük van. Ez pedig már megjelent az első fejezetekben, amikor az alig öt éves kisgyerekek először találkoznak. Kialakul köztük egy olyan kötődés, amit már nem lehet felbontani. Az égben köttetett. Az írónőnek különleges tehetsége van, egyedi stílusa. Még ezt a gyerekkori jelenetet is képes olyan köntösben ábrázolni, olyan szavakkal leírni, mintha tényleg egy öt éves leányzó mondaná. Az egyik legkedvesebb idézeteim ebből a részből származnak. A kis apró Poppy szájából, aki pöttöm optimista szemmel látja a világot, és ez nem változott a könyv végéig. 
A cím egy kalandot jelöl, amit Poppy kapott a nagymamájától. Egy üvegnyi, ezer darab piros papírszívecskét, amire a lánynak fel kell írnia, hol csókolózott a szerelmével, a lelki társával, hogy ezek később emlékekként fennmaradjanak. És ahogy Poppy szíve is minden alkalommal majdnem szétrobbant, ugyanezt éreztem én is. 
Ajánlok a könyv mellé százas zsepit, mert én megállás nélkül ontottam magamból a könnyeket. Bárhol voltam, otthon, suliban, buszon, bármikor képes volt néhány cseppet, vagy egy egész özönvizet zúdítani az arcomra. Ilyen egy könyvmoly élete, nem zavar, ha mások kicsit szenilisnek tartanak, amikor elmorzsolok néhány ezer könnycseppet egy történet felett. Nem zavar, hogy nem igaziak a szereplők, a kötet alatt annyira hozzám nőttek, mintha ismerném őket. Ha emiatt kapok néha furi pillantást, hát üsse kavics.

"Because without you, I didn't see the world the same way anymore." 

Minden egyes pillanat megérte, amit ezzel a csodával töltöttem. Minden egy könnycsepp, ami lehullott az arcomon, teljes mértékben megérte. 
Ez a könyv ösztönöz bennünket. 
Megmutatja, hogy létezik az igaz szerelem, amiért megéri küzdeni, ami elég a boldogsághoz, ami ha minden más eltűnik, ott lesz nekünk. Poppy és Rune szerelme igazi. Egymásnak adták a szívüket már az első pillanattól fogva. 
Ez a könyv megtanítja az embert teljes szívéből szeretni.
Összetör. Sokszor. De gyógyír a léleknek, bármilyen összetört is az. 
A Thousand Boy Kissest nem fogom egy könnyen elfelejteni. Beleírta magát a szívembe, a lelkembe, mindenembe. 
A legcsodálatosabb dolog, amit most kaphattam egy könyvtől, az ez volt. Ez a mélyre ható, érzelemdús, motiváló történet két fiatalról.
Poppy és Rune.
Soha nem feledlek titeket! 
Újabb kedvencet avattam már az első hónapban. Ez a könyv tökéletes úgy, ahogy van. Mindent átad, amit kell. Hatalmas köszönetem Tillie Cole-nak, hogy megalkotta nekünk, olvasóinak, hogy ennyire megérintett. 
NAGYON AJÁNLOM MINDENKINEK. 

Karakterek:
Poppy: Mindenkinek kellene egy ilyen pozitív energiával teli lány maga mellé legjobb barátnőnek, hogy ne süllyedjen el a hétköznapok szürkeségében. Hogy mindig meglássa a napfényt a viharfelhők mögött. Hogy emlékeztessen arra, az élet milyen csodás, és minden pillanatát ki kell élvezni. Egy cseppnyi rosszindulat nem volt benne, különbözött a többiektől. Felkelt hajnalban, hogy megnézze a napfelkeltét, ámuldozott a cseresznyevirágok nyílásán, lábnyomot hagyott a homokban. 
Rune: Jeg elsker deg. (=Szeretlek.) Több szempontból is különleges srác. Amerikába költözött norvég család gyermeke, cuki akcentussal, hosszú, szőke hajjal, természetesen minden lánynak ő kellett. Neki viszont csak egyetlen egy. Poppymin. Mégis emberi. A fájdalom úrrá lesz rajta, összetöri, belülről emészti a harag és bánat. De képes teljes szívből szeretni, és bármit megtenne Poppyért.

"Live hard, love harder. Chase dreams, seek adventures … capture moments. Live beautifully."

Borító:
Bár nincs félmeztelen pasi rajta, ami mostanában elég kevés helyen fordul elő, teljességgel minimalista, egy üveget ábrázol egy szív alakú papírkával, mégis ez mindent elmond a történetről. A háttérben cseresznyevirágok jelennek meg esőcseppekkel. Szerintem csodaszép. Imádnám a polcomon tudni.

Összességében:
Szem nem marad szárazon az olvasása közben. Tillie Cole egy csodát alkotott. Tökéletes ez a könyv. Összetör, mégis ez az a történet, amit mindenkinek ajánlanék. Mert ösztönöz, bátorít, színt visz a mindennapokba, olvastatja magát, az írónő stílusa pedig lenyűgöző.
Fájdalmas volt az utolsó oldalakra érkezni, alig láttam a könnyeimtől, mindenemet vízcseppek áztatták át, de nem bántam meg. Az idei évem egyik legmeghatározóbb regénye volt már így az első hónapban. Köszönöm azoknak, akik a figyelmembe ajánlották, és igazából magamnak is, hogy hagytam győzni a kíváncsiságom és inkább ezt választottam a kötelező olvasmány helyett. Abban a pillanatban viszont tudtam, hogy nincs megállás.
Csak százas zsepi mellett ajánlott hozzákezdeni!
Poppy és Rune története kivételes, csodálatos, megható. A legszebb, és a szívemben él örökké.
And my heart completely burst. 


Oldalszám: 354
Kiadó: Magánkiadás

Kedvenc karakter: Poppy Linchfield, Rune Kristiansen
Kedvenc idézetek:

“Maybe we’re like the cherry blossom, Rune. Like shooting stars. Maybe we loved too much too young and burned so bright that we had to fade out.” She pointed behind us, to the blossom grove. “Extreme beauty, quick death. We had this love long enough to teach us a lesson. To show us how capable of love we truly are.” 
*
 „You're all the Viking I'll ever need.”
*

 „Jeg elsker deg.” 

*

"[…] but then I heard the opening chords of One Direction's „If I Could Fly” flood the room."
5 csillag nem elég ahhoz, hogy kifejezze, amit jelenleg érzek. 


2 megjegyzés: