Cookie O'Gorman: Nindzsalány

HANGULAT                                MOLY                                        2018

"Snow-Soon Lee tizenhét éves, koreai, és Bruce Lee a pél­daképe. A harcművészet koronázatlan királynője nem az a bulizós típus, de ha felheccelik, akár egy vadidegen, dögös srácot is hajlandó lesmárolni a moziban, hogy bebizonyítsa, nem csak a gyilkos ütéseivel tud hatni a fiúkra. Ja, hogy a kapucnis szívtipró a dúsgazdag szenátorjelölt egy szem fia? Uppsz… Semmi vész, úgysem találkoznak többé. Vagy mégis? Ash lerázhatatlannak tűnik, és kissé paranoiás anyja a csa­ládot ért halálos fenyegetések miatt elképesztő ötlettel áll elő: azt akarja, hogy Snow legyen a suliban a fia testőre. Vajon meg tudja védeni a nindzsalány Asht a titokzatos zsa­rolóktól? És Snow-t ki védi meg az újabb csókoktól?"

A Kamuzások, kavarások írónőjének magyarul megjelent legújabb regénye már a címével, aztán a fülszövegével is felkeltette az érdeklődésemet. Vannak olyan időszakok, amikor a lelkem nem vágyik megterhelő, világmegváltó könyvekre, hanem csak kikapcsolódni szándékozik, na meg nevetni. A Nindzsalánytól pedig ezt teljes mértékben megkaptam.

Már az teljesen elvarázsolt, hogy valamiféleképpen egy különleges, ázsiai kultúrát mutat be az olvasóinak, Snow pedig nem éppen egy hétköznapi lány. Lételme a harcművészet, emiatt egyáltalán nem tartozik a lányos lányok csoportjába, és egészen addig sosem csókolózott még, amíg női becsülete érdekében le nem kap egy random srácot a moziban. Ez már rögtön az első fejezetekben megtörténik, az írónő beledob bennünket a mélyvízbe, de bevallom, én ezt rettentően élveztem. Már az első oldalakon megnevettetett és mosolyt csalt az arcomra. Azonban a lánynak nem sikerült egy noname srácot kifognia, neki a szenátorjelölt fiát kellett pont kiszemelnie, akinek a személyi testőrei nyomban Snow-ra vetik magukat, a lány viszont rögtön leveszi a lábáról a vadidegen pasit a lehengerlő spontán harci bemutatójával. Ash, a titokzatos kapucnis srác, akit Snow-nak sikerült elkápráztatnia, újra látnia akarja a misztikus csóklopót, ez pedig egyszerűbben megy, mint gondolta volna. 

"– Figyelj, nagyon sajnálom, jó? Ami a moziban történt, tévedés volt. 
 – Ezzel azt akarod mondani, hogy véletlenül ugrottál az ölembe, és az ajkad véletlenül tapadt az enyémre? Ha igen, akkor ez volt életem legjobb tévedése." 

Imádtam olvasni a nem szokványos macska-egér harcot a két fiatal között. Egyszerűen olyan hihetetlen jelenetek születtek belőlük, amelyeket olvasva könnyeztem, viszont csakis a nevetéstől. Beleszerettem Cookie O'Gorman stílusába. Kikapcsol, elvarázsol, egy csodálatos, mégis izgalmas világba kalauzol el bennünket. A karaktereit úgy ahogy vannak megszerettem, és kevésnek éreztem a róluk alkotott oldalakat. 

Mivel a szenátorjelölt Wes Stryker titokzatos zsarolóleveleket kap, a történetbe belesző az írónő egy nyomozós szálat is, aminek a megoldására az olvasó a végére már rettentően kíváncsi. Ki állhat mindezek mögött? Feltűnnek esetleges gyanúsítottak is, a végeredmény bár kicsit kiszámítható, az elkövető okaira nagyon kíváncsi voltam. Ez megadta a kellő izgalmat a regénynek. 

Lezárásként annyit mondanék, hogy megtaláltam a tökéletes olvasmányt egy nyári délutánra. Szórakoztat, megnevettet, elbűvöl és a végére a szívedbe zárod. Cookie O'Gorman megmutatta, hogy az ifjúsági irodalomban is lehet még újat és egyedit alkotni. Imádtam!

AJÁNLOM.

Karakterek:

Mindkét főszereplőt nagyon megkedveltem a regény során, egyszerűen a szívembe zártam őket, mert nem voltak hétköznapiak. Snow már a származását tekintve sem egy mindennapi főhősnő, azonban az biztos, hogy engem is teljes mértékben lenyűgözött. Kivívja saját maga számára a tiszteletet, képes egy vagy akár több férfit is jó alaposan fenékbe billenteni, nem szorul rá mások támogatására, teljesen egyedülálló, azonban Ash megmutatta neki, hogy azért mégis lányból van és jól esik neki is a törődés. A fiú pedig teljességgel hihetetlen! Azt kívánom, hogy bárcsak lenne itt a világban is valahol egy Ash Stryker, aki ennyire aranyos, kedves és elhívatott. Ki tart velem megkeresni?

"Azt mondják, csak egy valami dögösebb azoknál a pasiknál, akik tudnak táncolni: az olyan pasik, akik olvasnak. Főleg, ha Harry Pottert." 

Borító:
A LOL könyvek borítói iránt ambivalens érzelmeim vannak. Van hogy csodaszép, lélegzetelállító lesz a kinézet, másszor viszont inkább rá se néznék, annyira visszataszító. Szerencsére a Nindzsalány külseje az előbbi kategóriába tartozik. Szerintem harmonikus lett a színösszeállítás, tükrözi a történetet, a főszereplőket. Már nézni is kellemes.

Összességében:
Kikapcsolt, megmelengette a szívemet, mosolyt csalt az arcomra. A Nindzsalány megmutatta, hogy lehetséges még újdonságot alkotni az ifjúsági irodalomban is, amely egyszerre aranyos és izgalmas. Cookie O'Gorman stílusa laza, gördülékeny és könnyen olvasható, egyszerűen nem lehet letenni, annyira magához láncol. Remélem, még sok hasonló történetet olvashatunk a tollából.
Olyan könyvmolyoknak ajánlanám, akik szeretnék pár száz oldal erejéig jól érezni magukat, egy romantikus, mégis lélegzetelállító történetnek a részesei lenni. A regény tökéletes nyári olvasmány akár a Balaton vagy tengerpartra, napozás közbeni elfoglaltságra, vagy egy hideg limonádé mellé egy tikkasztó napon.

Oldalszám: 320

Kiadó: Móra

Kedvenc karakter: Ash Stryker, Snow-Soon Lee

Kedvenc idézetek: 

"Ez az egész olyan, mint egy rossz álom. Én épp cukormérgezésben haldoklom, ő meg itt áll, és olyan jóképű, mint egy görög isten." 

*

"Egy sörösüveg az arcomba Snow mosolyáért?
 Két szó: teljesen megérte."

*

"– Arra gondoltam, amit előtte csináltál. Szabadon hagytad a törzsedet. Mi lett volna, ha kés van nálam? 

 – De nem volt nálad kés. 

 – De ha lett volna? 

 – De nem volt. 

 – Borzasztóan fafejű vagy. 

 – Figyelj, ha előkaptad volna a képzeletbeli késedet, akkor én előhúztam volna a képzeletbeli katanámat, szétvágtam volna a nyamvadt fegyveredet, és a szőnyegre szegeztem volna a hátsódat a jedierőmmel. Más forgatókönyv, ugyanaz a végeredmény."