R. Kelényi Angelika - Negyven felé pártában

 HANGULAT                                MOLY                                        2014

"De tényleg, hol bujkálnak az egyedülálló pasik? 

Bori és Cica a negyvenes éveikben járnak, csinosak, intelligensek és humorosak. Ja, és szinglik. Ők ketten már tényleg mindent megpróbáltak a hosszú évek alatt, hogy felkutassák a férjnek valót, azonban igyekezetük eredménytelen maradt. Valami mindig hiányzott… a pasikból. Bori nyitott, minden pasiban a nagy Ő-t keresi, Cica viszont válogatós. Miért nem lelik a PASIT? Elkeseredés helyett humorral élik meg a pasizással teli mindennapokat. A balul elsült randik csajos összeröffenéseik könnyesre nevettető sztorijaiként vonulnak be életük történetébe. A két kényszerszingli Isztambulba utazik pihenni, ahol hihetetlen kalandokban van részük, és az is kiderül, végre rájuk mosolyog-e a szerencse. " 

R. Kelényi Angelika számos zsánerben megmutatta már tehetségét. Személyes időgépünkként kalauzol el olykor egy teljesen más évszázadba és történelmi korba, máskor pedig az újrakezdés nehézségeiről, az anyaság embert próbáló, ám csodálatos feladatáról ír. De megismerkedhettünk általa Caroline Wooddal, a bajkeverő újságíróval is, aki detektív módjára old meg rejtélyeket és sokszor hagy maga után törött férfiszíveket. Ugyanakkor az írónő első regényei, az úgynevezett nőcis könyvei mind egyfajta kortárs problémát dolgoznak fel humorral és iróniával fűszerezve, mint a pánikbetegség, öngyógyítás Az agyam eldobomban vagy a házasság, megcsalás, válás, ahogyan azt a címe - Váláshelyzet - is mutatja. A Negyven felé pártában is ebbe a sorozatba illik bele, ami a szingliség és pártalálás témáit járja körül Angelikára jellemző szenzációs humorral és kalanddal.

Bori és Cica közelítve a bűvös negyveneshez egyedül vannak és mindennél jobban vágynak egy szerető társra. Mindent elértek az életben, amit egyedül csak lehet: anyagilag jól állnak, van egy biztos munkahelyük, világot láthattak, de amíg kortársaik férjhez mennek és gyerekeket szülnek, ők legfeljebb egy újabb elbaltázott randi történetével tudnak villogni. Keserédes élet ez. Ugyanakkor nem mintha nem szeretnék ők is megtapasztalni a házasságot és a családalapítást, csupán nem érkezett még el számukra a szőke herceg fehér lovon, ők pedig nem akarnak megalkudni. Vagyis inkább nem mindig. Kipróbáltak már minden létező társkeresési módszert, de mindig ugyanaz lett a vége: csalódás. Valami mindig félresikerült - vagy túl fiatal volt a srác, vagy nem úgy nézett ki, mint a képeken, vagy éppen egy éjszakánál tovább egyik férfi sem akart maradni. Toxikus kapcsolatok váltották egymást, vagy éppen béna randik sokasága. Ám egy törökországi vakáció olyan kalandot hoz a két nő életébe, amit végül sosem felejtenek el.

A két főszereplő, Bori és Cica mind külsőre, mind belsőre nem is lehetne különbözőbb. Bori fiatalkorától kezdve súlyproblémákkal küzd, ezáltal folyamatosan elhiteti magával, hogy a plusz kilói miatt szerethetetlen személy és neki csupán a selejt férfiak jutnak, jobbat úgysem érdemel. Hiszen ki élvezné az együttlétet egy túlsúlyos nővel? Folyamatosan ostorozza magát, és nem veszi észre a saját magában rejtőző kincset. Egy idő után pedig inkább megkíméli magát és a törékeny önbizalmát a csalódástól, és kereket old, mielőtt komolyra fordulna a szó. Cica a másik véglet, aki vörös hajával és csinos alakjával mindig a társaság középpontjába kerül, és élvezi is ezt a figyelmet, ám mindennek ellenére nem találja ő sem méltó partnerét, hiszen aki udvarol neki, az vagy házas, vagy biztosan várja otthon valaki. A történet nagyszerűen bemutatja, lehetsz bármilyen, a társkeresés minden irányból nehéz feladat. Olykor lehetsz szerencsés, ha éppen fiatalon talál rád életed szerelme - bár biztos vagyok abban, hogy annak is megvannak a maga feszültségei -, de egy idő után nehéz találni egy olyan embert, még ebben a hatalmas tengerben is, aki kompatibilis testileg-lelkileg, és aki harmonizál velünk.

"Nem akarok karriert, nem akarok fékevesztett bulikat, nem akarok kalandokat, én csak egy megállapodott, mély, érzelmes párkapcsolatot akarok."

A probléma az, hogy ez a helyzet már nem csak a negyven felé közelítő nőkre igaz. A fiatalabb korosztály számára is számottevő nehézség a párkeresés, hiszen jelen pillanatban vagy rátalál a társkereső oldalon egy gyémántra az ember lánya a sok szemét között, vagy véletlenül álmai férfija karjába botlik a mozgólépcsőn. Egyéb helyeken mindenkit csupán az aznap éjszaka érdekel, a jövő kevésbé. A kortársak még éretlenek vagy megbízhatatlanok, akiket elriaszt az, ha a nő fejébe egy csöpp ész is szorult, a harmincasok már többnyire családra vágynak, a negyvenesek és ötvenesek pedig már többgyerekes családapák vagy elvált férfiak, akiknek imponál egy fiatal lány figyelme. Bori és Cica is ilyen cipőben jár, és nem tudják, hogy velük vagy a társadalommal van-e a baj.

A regény második felében úgy éreztem, mintha egy Caroline Wood regénybe csöppentem volna. Habár nem releváns az összehasonlítás abból a szempontból, hogy a Negyven felé pártában korábbi megjelenés, mindenképp egy bizonyíték lehet számunkra, hogy R. Kelényi Angelika írói vénájában mindig is szerepelt egy humorral és kalanddal tarkított, csajos történet. A két nő, Bori és Cica rendkívüli események forgatagába keveredik Isztambul egzotikus vidékén, ahol egyrészt barátságuk kerül megpróbáltatásra, másrészt pedig jobban megismerhetik önmagukat, ezáltal a vakáció nem csupán egy feltöltődő kikapcsolódás lesz számukra tele napsütéssel és izgalmas kalandokkal, hanem egyes szituációkon keresztül rádöbbenhetnek, kik is ők valójában és sokkal életrevalóbbak, minthogy örökké egy férfi kegyeit és biztonságát keressék.

Borító:
Úgy gondolom, hogy a regény eredi és új borítójának is megvan a maga szépsége. Szerintem a 2014-es kötet külseje jobban harmonizál a történettel, hiszen a képen  két, valamivel idősebb nő szerepel, akik teljesen megtestesítik Borit és Cicát. Körülöttük pedig olyan szavak olvashatóak, melyeket a könyv feldolgoz, ez alapján betekintést nyerhetünk annak központi témáiba. Ugyanakkor az új kiadás grafikája egyszerűen lélegzetelállító, modern és újszerű, melyen szintén láthatóak a történet elemei. Habár a két nőalak nem ábrázolja teljesen valóságszerűen a főszereplőket, mégis kölcsönöz a regénynek egy kortárs felhangot, miszerint a társkeresés témája nem csupán a negyven felé közelítő nők problémája, hanem minden korosztályban jelen van. A domináló színek - a fehér, a világoskék és a rózsaszín - igazi harmóniában vannak, nem túl harsány, mégis vonzza a tekintetet.

Összességében:
R. Kelényi Angelika bármilyen témához is nyúl, egy igazi mestermű kerül ki a kezéből. Egyedi humorával és légies stílusával mindig elkápráztat. A Negyven felé pártában mintegy társadalmi szatíra mutatja be a pártalálás nehézségeit, a szingliség előnyeit és hátrányait. Sokszor megnevettet, ugyanakkor nem maradnak el a fajsúlyos témák és az óvva intő figyelmeztetések sem. A netes társkeresés - és a virtuális tér önmagában is - számos veszélyt rejt, melyre nem árt odafigyelni, és résen kell lenni, ha nem akarjuk megütni a bokánkat. A társadalmi kérdések mellett ugyanakkor megjelennek individuális témák is a regényben, mint az önelfogadás és önismeret, mely ha szingli vagy, ha boldog párkapcsolatban élsz, akkor is érintenek téged.

A Negyven felé pártában egy humorral teli, mégis komoly és kortárs témákat körüljáró történet, amit nem csupán egyedülálló vagy harmincas évei végén járó nőknek ajánlok. Ezt a könyvet olvashatjuk úgy is, hogy megragadjuk a saját életünkre vonatkozó jótanácsait, de akár könnyed kikapcsolódásul is szolgálhat, mert tele van nevetéssel és kalanddal egyaránt.

Oldalszám: 250
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Bori és Cica
Kedvenc idézeteim:

"Miért nem tudunk mi szépen, nyuggeresen nyaralni, mint mások, akik beszámolnak a heverészésükről a tengerparton, vagy egy-egy múzeumlátogatásról? Miért kerülünk mi folyton valami orbitális nagy slamasztikába?"

*

"Öregem, úgy kijózanodtam, hogy rögtön felmondtam volna a Mengyelejev- táblázatot, ha valaki kérdezi."