Bevallom, olyan mozgalmas volt az utóbbi időszak, hogy késve jöttem rá, hogy ez a bejegyzés megint aktuálissá vált. Így, kilépve a naptári nyárból és belépve a vénasszony nyarába, megosztanám veletek, mi is történt velem az elmúlt három hónapban.
A júniusom nagyon kemény volt, és minden egy dátum körül forgott: 22, az egyetemi záróvizsgám időpontja. Az energiatartalékom már a végét járta, az egész tanév a küzdelemről szólt - ugyanakkor a tanulás minden percét élveztem. 7-én letettem az utolsó vizsgámat, onnantól pedig két hetem volt a záróvizsgáig, ahol kaptunk 20 általános tételt és 8 specializációsat, mindemellett a szakdolgozatomat is meg kellett védeni. Minden gondolatom Kant, Hegel, Platón, Heidegger és a többi koponya körül forgott, és még így se éreztem azt, hogy kellően felkészült lennék. Ilyen persze ez a maximalizmus. De minden jó, ha a vége jó, nagyszerű tételeket sikerült húznom, és a végére ötössel államvizsgáztam. Ugyanakkor emiatt nem volt időm kilátogatni az idei Könyvhétre, amit azért kicsit bánok, de majd bepótolom a Könyvfesztivállal.:)
Megvolt a sikeres államvizsga, ezután már jöhetett a móka és a kikapcsolódás! Elsőként 29-én a Margaret Island koncertre mentem a Budapest Parkba. Mindig imádom a koncertjeiket, az összes dalt torkom szakadtából éneklem Vikivel együtt. Most is csodás élmény volt.
Július 7-én átvettem a gyönyörű, vörös színű diplomámat, amit így, két hónappal később is nehéz realizálni. De a tanulás nem áll meg - már el is kezdődött a mesterképzés: Irodalom- és kultúratudomány.
Ezek után voltam Bagossy Brothers Company és ByeAlex és a Slepp koncerten szintén a Budapest Parkban. Nagyszerű élmény volt mindkettő! Valószínűleg jövőre is itt fogom tölteni a nyaramat.
Továbbá betöltöttem a 23. életévemet is augusztusban. Nem tudom, hogy a vendéglátózás vagy a kor teszi, de már fáj a derekam és a hátam is. #vénülés
Nyáron 17 könyvet olvastam el. (Plusz néhány filozófiai művet az államvizsgára, de az inkább szakmai ártalom.) Miután lediplomáztam, végre ismét megízlelhettem a szabadság ízét, és nagyon sok időt töltöttem a kertben könyvvel a kezemben. Sok kedvencemet olvastam újra, mint az Off Campus sorozatot (a négyükről szóló utókötet teljesen lázba hozott, így kénytelen voltam), a Tüskék és rózsák udvara trilógia Sarah J. Maastől vagy a Velünk véget ér, most, hogy megjelent a folytatása is magyarul Velünk kezdődik címmel. Nem is kell mondani, hogy imádtam ezeket a pillanatokat. Továbbá felültem a hype-vonatra, és elolvastam a Twisted Love-ot, ami nagy sikernek örvend a tiktokon külföldön végképp, de itthon is. Nem készült róla bejegyzés, mert nehéz volt összegezni az ezzel kapcsolatos gondolataimat. Őszintén, én sokkal többre számítottam, mind a történet, mind a karakterek terén, és emiatt csalódott voltam az olvasásakor. Amy Harmon könyveit nagyon szeretem, ugyanígy volt Az ismeretlen kedvessel, mely egy történelmi közegbe csomagolt romantikus krimi és thriller. Megismerkedtem Evelyn Hugóval és a hét férjével, ami szintén egy hype-olt könyv, sokszor szembejött velem, és szerettem volna adni neki egy esélyt. Nagyon megbántam volna, ha nem tettem volna! Gyönyörű és fájdalmas történet egyben, különleges írásmód, hiszen egy fiktív memoárról beszélünk, de nagyszerűen bemutatja, milyen nehéz egy nőnek boldogulni mind a filmiparban, mind a világban. A következő kötetem Taylor Jenkins Reidtől a Daisy Jones & the Six lesz, azt is kíváncsian várom már! Ha már pozitív csalódás: sok negatívat hallottam Sarah J. Maas Crescent City sorozatának második részéről, az Ég és lélegzet házáról. Valószínűleg elfogult vagyok az írónő könyveivel, hiszen ő alkotta meg nekünk Rhysandet, Cassiant, Azrielt, Rowant, Huntot, Ruhnt és még sok kedvencünket. A racionális érvekkel, mely szerint a történet lassú volt és némely része feleslegesnek bizonyult, egyet tudok érteni, ugyanakkor nekem ez a világ továbbra is egyfajta otthon-érzést áraszt, ahova jó visszatérni, és ez teljesen beszippantott, ugyanúgy imádtam, mint bármelyik más könyvét az írónőnek. Ezeken kívül olvastam még Tillie Cole - Letarol című regényét, ami viszont negatív csalódás volt számomra. Mintha nem ugyanaz a nő írta volna az Ezer csókot és ezt a történetet. Felszínes volt, kiszámítható és tele volt unszimpatikus karakterrel. Pedig szeretem a dark romance könyveket, ez mégis kritikán aluli volt. (Nem is született róla értékelés, mert csak annyit tudnék mondani: Ez mégis mi volt?!) A Spanyol szerelmi átverés valóban egy kis aranyos limonádé történet volt a meleg, nyári napokra, R. Kelényi Angelika - Képtelen Kréta című könyve igazi vakációként hatott rám. A nyarat pedig Budai Lotti régi-új regényével zártam: A kegyencnő intrikáival.
Összesen 9 újdonság érkezett hozzám a nyáron. Ebből volt előrendelés, recenziós vagy előolvasási példány és ajándék is. A legtöbbjét legnagyobb büszkeségemre már el is olvastam!
Az a bizonyos ló nyáron mindig elszalad velem. 539 epizódot néztem meg az elmúlt három hónapban. A küzdelmes napok végén sokszor csak ledőltem és sit comoztam. Az újraolvasások mellett igencsak dominált az újranézés is: Agymenők, Új csaj, Sárkányok háza, Trónok harca, Árnyék és csont és bár tavasszal is megnéztem már idén, de megintcsak előkerült nálam az örökzöld Jóbarátok. Ugyanakkor újdonságból is akadt, mint a Manifest befejezőévada, amit egyszerűen imádtam. Nagyszerűen lekerekítette a sorozatot, nem hittem volna, hogy ilyen jól megoldják. Viszont a Vaják harmadik évada nagyon unalmas lett véleményem szerint, és mi lesz ezek után, ha kikerül Henry Cavill a képből? Az első részre még kíváncsi vagyok, hogyan hozzák be Liam Hemsworthöt a szerepére, de utána könnyes búcsút veszek a sorozattól. A Queen Charlotte - Sarolta királyné - a Bridgerton sorozat spin off széria nagyon tetszett, pedig sokáig ágáltam ellene, de végül pozitív csalódás volt teljes mértékben.
Filmek, filmek, filmek. A sok sorozatozás a filmnézések kárára ment: csak 17-et néztem meg, ebből 2-t moziban. Természetesen a Barbie-t és az Oppenheimert. Én személy szerint jobban szeretem a történelmi filmeket, ezért számomra az Oppenheimer nagyobb élményt nyújtott. Cillian Murphy alakítása továbbra is zse-ni-á-lis, meg az egész impozáns szereplőgárdáé is, ha már itt tartunk. Nagyon rég volt ennyi kiváló, ismert színész egy alkotásban. Bár három órás volt, de egy percre se unatkoztam. Teljesen lekötötte a figyelmemet. A Barbie film sem volt rossz, nagyon élveztem a mozit - ráadásul a második moziélményem, amire egyedül ültem be és szerintem az első, ami ennyire random történt - érzékeltem a társadalomkritikai felhangját, de nem tartom olyan átütő, világmegváltó produkciónak, mint azzal sok helyen találkoztam. Ezeken kívül volt itt minden: szokásos meseőrület, Marvel-filmek, Star Wars meg a jól bevált vizsga előtti szeánszom A fiúknak, akiket valaha szerettem szériával.
Az őszömről néhány pontban:
Szeptember 11.
Mesterképzés kezdése
Szeptember 15.
Louis Tomlinson koncert
Szeptember 28-Október 1.
Könyvfesztivál
Október 6.
Loki sorozat 2. évada
Október 10.
5 Seconds of Summer koncert
Élvezzétek a napsütést, amíg lehet, aztán elő a gyertyákkal!
Millió puszi,
Barby
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése